5. kötet

TARTALOM

 

KORFORDULÓN A MAGYAR ÁLLAM (Előszó tézisekben)          XV

2000. május 8. AZ EZERÉVES MAGYAR ÁLLAM (TEGNAP, MA, HOLNAP)      1

DÖNTÉSKÉNYSZERBEN • Még válaszutak • Cselekvést célzó bölcsesség • Az állam: a népességmegtartás eszköze • II. A MAGYAR ÁLLAM VILÁGTÖRTÉNELMI ELHELYEZKEDÉSE • A zsidó-keresztény kultúrkör része • Nyugat-európai államközösség és világra nyitott állam • Nemzeti és regionális érdek • Az állam a modernizáció eszköze • Az állam és az autonómiák • A jövő: hatalmi államból szolgáltató állam • Működőképesség biztosítása • III. ÁLLAM ÉS TÁRSADALOM • Közrend, közbiztonság, vagyonbiztonság • Munkaadó és munkavállaló viszonyának szabályozása tegnap és ma • Szociális esélyegyenlőség • IV. ÁLLAM ÉS TERMÉSZET • V. ÁLLAM ÉS NEMZET • Befogadó magyar állam és magyar kultúra • Az állam és a nemzeti szállásterület határai • Az anyanyelvi kultúra megtartója

2000. május 9. MILLENNIUM ÉS AKADÉMIA (KÖZGYŰLÉSI BESZÁMOLÓ)              33

A 2000. ÉV: AZ ÁLLAMALAPÍTÁS ÉS AZ AKADÉMIA ALAPÍTÁSÁNAK  ÉVFORDULÓJA • Az állam millenniuma • Az Akadémia 175 éve: méltóság és önbizalom • II. KÖZÉLETI-TUDOMÁNYPOLITIKAI SZEREPVÁLLALÁS • A függetlenség nem ellenzékiség • Országgyűlési beszámoló, 1999 • A Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról • Stratégiai kutatások • III. AZ AUTONÓMIA TOVÁBBÉPÍTÉSE • „Nyitott Akadémia” • A Szülőföld-program indítása • Nyitás a fiatalok felé • Országos hatáskörünk alapja: a regionális bizottságok • IV. INTÉZETKONSZOLIDÁCIÓ ÉS A FEJLESZTÉSEK • A szállásterület kutatása, karbantartása • Fejlesztések • Ingatlanok értékesítése • Állandó Fejlesztési Alap, mobilitás • V. TAGVÁLASZTÁS: LÉTSZÁM, ÉLETKOR • Alkalom a struktúra korrekciójára • Az elöregedés veszélye • A meritokrácia kiemelt volta • VI. STRUKTURÁLIS REFORM, A TUDOMÁNYTERÜLETEK ARÁNYAITudományágak jelenléte Akadémiánkon • A természet- és társadalomtudományok arányai • Osztályszerkezet • Struktúra Bizottság kiküldése

2000. május 10. TRIANON ÖRÖKSÉGE       63

térkép: a Monarchia és felbomlása, 1910–20 • 2. térkép: az első határrevíziók kora, 1938–41 • 3. térkép: a párizsi békeszerződés, 1947 • 4. térkép: az újabb békerevízió, 1991–92

2000. május 11. „A FÜGGETLENSÉG NEM ELLENZÉKISÉG” (A HATALOM ÖNKORLÁTOZÁSÁNAK BÖLCSESSÉGE)         71

2000. május 15. NEMZETEGYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN (A TRIANONI SOKK OLDÓDÁSA)             79

Trianon békés revíziója, 2004–2010 • „A mi Trianonunk” • Polgártársak az unióban • Felkészülni

2000. május 24. AZ MTA SZERVEZETE KULTÚRNEMZETI ALAPOKON           83

A HATÁROKON TÚLI AKADÉMIAI SZERVEZETEK ÉS KUTATÁSTÁMOGATÁS KIÉPÍTÉSÉRŐL • Nyitás: Domus-program, 1996 • Szülőföld-program, 2000 • II. A MAGYARORSZÁGI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TUDOMÁNYOS MŰKÖDÉSÉNEK SEGÍTÉSE• Kisebbségkutató Műhely, 1998–2000 • Hazai kisebbségi önkormányzatokkal

2000. május 23. A STRUKTÚRA BIZOTTSÁG KIKÜLDÉSÉRŐL (A FOLYTONOS MEGÚJULÁS, KORREKCIÓ INTÉZMÉNYE)           89

A reformkészség biztosítása • Állandó bizottság • Javaslatok témakörökre

2000. június 3. ÚJ TRANSZSZILVANIZMUS, MULTIKULTURÁLIS EGYETEM              93

Közös érdekek felmérése, tudatosítása • Európa és az Európai UnióKözös témajavaslatokRegionalizmus az új Európában. Új transzszilvanizmus • Multikulturális egyetem

2000. június 9. AZ AKADÉMIA SZÜLŐFÖLD-PROGRAMJÁRÓL             99

2000. június 23. A KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN (GÖNCZ ÁRPÁD TISZTELETÉRE)          103

2000. július 6. EURÓPAI CÉLKITŰZÉSEK – MAGYAR TUDOMÁNYPOLITIKA (TÍZÉVES A BUDAPESTI EURÓPA INTÉZET)  105

2000. július 18. NEM ÉRDEKEL, KI MONDJA, MIÉRT MONDJA, CSAK AZ ÉRDEKEL, MIT MOND, MIT TESZ (CUI PRODEST?)       109

Szakértelem vagy pártérdem • Tőke a gazdaságban, szocialitás a politikában • Meggyőződés vagy taktika?

2000. július 21. SZOCIALITÁS A RENDSZERVÁLTÁSBAN (SZOCIALITÁSRÓL, SZOCIÁLIS IDENTITÁSRÓL, A SZOCIÁLIS POLITIKÁRÓL, AZ ÁLLAM SZOCIÁLIS FUNKCIÓJÁRÓL)     112

Politikai rendszer, nemzet, szocialitás • Új szociális konfliktusok • A marxizmus és a szovjet rendszer öröksége • Civil szociális érdekképviselet • A jövőorientált gondolkodás szükségessége

2000. augusztus 10. ŰRKUTATÁS, KÖZGONDOLKODÁS, TÖRTÉNETTUDOMÁNY              118

1961: fordulat az emberiség történelmében • Közgondolkodás-forradalom • Az űr feltárulkozása és a vallás • Űrkutatás és hatalmi politika • Csillagháború, a Szovjetunió összeomlása • Idő és tér új fogalma

2000. augusztus 16. KULTÚRNEMZET AZ EZREDFORDULÓ EURÓPÁJÁBAN (A NEMZETET A KULTÚRA TARTJA ÖSSZE)        126

Visszatekintés, előretekintés • A politikus: felvilágosító • A nyelvi kultúra szociális hatása • A kultúrnemzet jövője • Az állampolgári és a nemzeti identitás szétválása • Nemzeti önértékelés, önkritika

2000. szeptember 5–10. AZ EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRÁK TANULMÁNYOZÁSA (KÍNAI NAPLÓJEGYZETEK)            134

A liberális kapitalizmus hiányosságai • A magyar külpolitika az integráció korában • A szellemi élet szemhatárának szűkülése a rendszerváltás során • Keletiek és az információs társadalom • Az Európán kívüli kultúrák kutatása • A volt sztyeppei népek tanulmányozása

2000. szeptember 10. A TÖRTÉNETI ÁBRÁZOLÁS ÚJ MŰFAJA ÉS A TÖRTÉNETI FORRÁSTAN MEGÚJÍTÁSA (A MAGYAROK KRÓNIKÁJÁNAK SZÜLETÉSE)            141

Modernizáció a történeti ábrázolásban és forrástanban • Szóbeli előadás, a rádió • Írásos műfajok • Korosztályélmény: a kép, a film • A História: új műfaj • A történelem tárgyi, képi, szóbeli emlékei • A magyarok krónikája

2000. szeptember 12. AZ ÚJ KELET-EURÓPA-SZEMLÉLET A TÖRTÉNETÍRÁSBAN (UTÁNPÓTLÁS A TÖRTÉNETÍRÁSBAN)          151

Történészek a rendszerváltásban • Fordulat a kelet-európai történetszemléletben • Új generáció, regionális szemlélet, 1970-es évek • Budapesti Európa Intézet • A mi utánpótlásunk?

2000. október 3–4. HORVÁT–MAGYAR KAPCSOLATOK AZ ÉRTELMISÉGPOLITIKÁBAN (A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN)      157

2000. október 23–december. MŰHELY VAGY ALKOTÓHÁZ? (KUTATÓINTÉZETEINK TÍPUSAI)    161

INTÉZETHÁLÓZAT ÉS AKADÉMIA, 1988–2000 • Az Akadémia helykeresése, 1988– 90 • Műhely • A konszolidáció • A kutatóintézetek típusai • II. A FÜGGETLEN KUTATÓHÁLÓZAT BELSŐ GONDJAI• Az új, többcsatornás finanszírozási rendszer kihatása • Ki a feladatállító? • Az osztályok, a kuratóriumok és az intézetek • Kontroll, önkontroll: a tudományos tanács • Az igazgató • Intézet és központi adminisztráció • Intézet és társadalom

2000. október 31. AKADÉMIÁNK AUTONÓMIÁJÁNAK ÉS MÉLTÓSÁGÁNAK KÜLSŐSÉGEI       174

Autonómia a piacgazdaságban • Belső rend • Méltóság • Szembenézés a múlttal

2000. október 31. A VILÁG LEGYEN A MÉRCE! (A MÚLT ÉS JÖVŐ ÖSSZEFÜGGÉSEIRŐL AZ EZREDFORDULÓN) 178

Történelemérzékeny társadalom •  A társadalmi konfliktusok  mérséklése • Európa emancipálódása • Az Európán kívüli világ • Az Európai Unióról • A konzervatív ne legyen régimódiság!

2000. november 1. MÉLTÓSÁG ÉS ÖNBECSÜLÉS („MERITOKRÁCIA” ÉS „DIGNITÁS”)       186

175 ÉV • Megtartó erők tegnap és ma • Kiadványok • Folyamatosság • Tudománytörténeti adattár • II. AZ ÁLLAMALAPÍTÁS MILLENNIUMA • Az ünnepi közgyűlésről • A hazai tudomány első számú fóruma • III. BESZÁMOLÁS (2000. MÁJUS–NOVEMBER) • Közéleti erőtérben • Fiatal generáció a politikában • Költségvetés, 2001–2002 • Az autonómia belső reformjaAz intézetkonszolidáció folytatása • Szervezet

2000. november 2. TÉVEDÉS – BŰN – GYÁSZ – MEGBÁNÁS (RENDHAGYÓ TÖRTÉNELEMÓRA A HOLOKAUSZTRÓL)             198

Együtt zsidók, keresztények, ateisták • A zsidóság nemzeti történelmünkben • A zsidóság talpra állásának szakaszai

2000. november 3. A GLOBALIZÁCIÓNAK NINCSEN IDEOLÓGIÁJA (A RENDSZERVÁLTÁS EREDMÉNYEIRŐL ÉS HIÁNYOSSÁGAIRÓL)       201

A rendszerváltás nem csak őrségváltás • A szovjet megszállás alatt • A gazdasági rendszerváltás sikerei és a szociális feszültségek • Globalizáció, uniformizálás, lokalitás

2000. november 8. „BARÁTSÁGOS BÖLCSESSÉGEK” (SZÜLŐFÖLDRŐL, TUDOMÁNYRÓL, VILÁGJELENSÉGEKRŐL)    212

2000. november 23. A ZSIDÓ-KERESZTÉNY KÖZÖS GYÖKEREKRŐL (MA IS HASZNÁLHATÓ HAGYOMÁNYOK)  221

A jövőről, ne csak a múltról! • A magyar történelem újragondolása • A múlt egészét ismerni, vállalni • Versenyképes eszmevilág

2000. december 1. GENERÁCIÓK ÉS KUTATÁSSZERVEZET (AZ ÉLETPÁLYA TERVEZHETŐSÉGE)          226

Az életpálya • A tervezhetőség • Mérhetőség, minősítés

2000. december 4. ANYANYELV A VÁLTOZÓ VILÁGBAN (MÉRLEGEN AZ AKADÉMIAI PROGRAM)     229

Cselekvő magatartás • Hol tartunk? • I. A NYELV KORSZERŰSÍTÉSE A TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ALAPJA • A nyelvművelés szociális programja • Anyanyelvi tudományosság • II. A NYELVKUTATÁS ÉS -MŰVELÉS KIEMELT ÁLLAMI FELADAT • III. A MAGYAR ANYANYELV VILÁGKÖRNYEZETE • Globális és regionális lingua franca • „Kötelező többnyelvűség” • IV. A NYELVMŰVELÉS ÉLETTERE • Oktatás: nyelvtan, szaktárgyak • Beszédkultúra • „Bunkósodás” és nyelvkultúra • A média lefelé húz • V. A NYELVTUDOMÁNY FELADATVÁLLALÁSAI • A nyelvtudomány része: anyanyelvkutatás

2000. december 8. REGIONÁLIS TÖRTÉNETSZEMLÉLET KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN (MAGYAROK ÉS SZOMSZÉDAIK AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORÁBAN)       243

ÁLLAMALAPÍTÁSOK EGY IDŐBEN • Állandósult szállásterületek • Egyház- és államszervezet • II. A NYUGATI ÉS KELETI KULTÚRÁK ÜTKÖZÉSI ZÓNÁJA • Lovasnomádok és betelepültek • Eurázsiai lovasnomádok • Nyugat-európai földműves népek • III. A MAGYAROK • A magyar honfoglalás • A magyarok állama • Az összehasonlítás szükségessége • IV. REGIONÁLIS AZONOSSÁGOK • Nagyhatalmak terjeszkedése • Új hit, új közösségszervezet • Új társadalomszervezet • Az európai kultúrkör kialakulása • Kereszténység, pogányság: keverékkultúra • Teljes értékű kultúrák • Másként szerveződött régió • Szinkron a történelemben, aszinkron a történetírásban • V. AZ ÚJ, REGIONÁLIS TÖRTÉNETSZEMLÉLETÉRT • A történetírás nemzetállami céljai • Fordulat a nyugati történetírásban, 1963 • A nemzetállam Közép-Kelet-Európában • Rendszerváltás a szovjet zónában • VI. A REGIONÁLIS SZEMLÉLET ALAPJAI • A rendszerváltás nemzedéke • Az „új történetírás” gyökerei • Új historiográfiai központok a térségben • A marxista Kelet-Európa-kutatás • A Monarchia-kutatás megújítása • VII. A JÖVŐRŐL

2001. január 19–20. AZ EURÓPAI UNIÓ JÖVŐJÉRŐL (NIZZA UTÁN)  266

FORDULÓPONT EURÓPA TÖRTÉNELMÉBEN? • A megélt történelem... • Európai stratégia • Az előadók • Záróra • II. AZ UNIÓ 2004 UTÁN • Három út • III. A NAGY EURÓPAI UNIÓ • A keleti kiterjesztés • A kiterjesztés „haszna” és „költsége” • Belső reform, vagy keleti kiterjesztés? • Keresztény kultúrájú Európai Unió? • A kimaradottak • Magyarország és a kiterjesztés • IV. AZ UNIÓ ÉS A NEMZETÁLLAMOK • Nemzeti identitás, európai identitás • A kis nemzetek jövője? • Az új területigazgatási rendszer • V. A JÖVENDŐ UNIÓ IGAZGATÁSI RENDSZERE  • Európai Parlament és kérdőjeleim • Az Európai Unió Tanácsa • Európai Bizottság • VI.  EURÓPAI INTEGRÁCIÓ ÉS GLOBALIZÁCIÓ • Az USA és Európa • Az unió külpolitikája • „Clash” vagy „cooperation”

2001. január 22. A GYŐZTESEK BÖLCSESSÉGE NÉLKÜL NINCS VALÓS BÉKE (A BÁRDOSSY-VITA 2001-BEN)    283

Adminisztratív vagy erkölcsi megfélemlítés •Bárdossyról tegnap és ma

2001. február 24. A GRUNDON SOHA NINCS ELLENSÉG, CSAK ELLENFÉL (KÜLVÁROSRÓL, TANÁROKRÓL, SZÜLŐKRŐL)      287

2001. február 27. FIZIKATÖRTÉNELEM – KULTÚRTÖRTÉNELEM (SZÉLJEGYZETEK MARX GYÖRGY KÖNYVÉHEZ)           290

Reformok lassú ütemben • Az okosan megélt élet értéke • Miért jobb külföldön? • Természet- és társadalomkutatói világlátás egysége

2001. március 9. REFORM, FORRADALOM, KIEGYEZÉS (A HŐSIESSÉGRŐL ÉS A RENDSZERVÁLTÁSOKRÓL)          295

A reform szükségességének felismerése • A rendszerváltást segítő és a visszahúzó politika • Kik a hősök? • A regionalizmus ezeréves kényszer • Modernizációk az újkorban • Nemzeti panteon

2001. március 30. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A NYELVEK (LINGUA FRANCÁK, REGIONÁLIS LINGUA FRANCÁK, ANYANYELVEK ÉS A NÉMET NYELV)      303

Első tézis: miért nincs humánstratégiája az Európai Uniónak? • Második tézis: mi az EU célja? • Harmadik tézis: a nyelvismeret ma már szociális kérdés • Negyedik tézis: a kulturális diverzitásról • Ötödik tézis: Európa emancipálódásáról • Hatodik tézis: a német kultúra és a német nyelv emancipálódásáról • Hetedik tézis: a német nyelv és kultúra közép-kelet-európai és magyarországi szerepéről

2001. április 3. A SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONT SZÜLETÉSE, 1971
(POLITIKA ÉS TUDOMÁNY A KÁDÁR-RENDSZERBEN)          315

Tudománypolitikai döntés • A biológia fontosságának felismerése • A természettudományok haszna • Tehetségek együttese

2001. április 6. MAGYAROK, MAGYARORSZÁG A LÁTHATÓSÁG VILÁGPIACÁN (VILÁGVERSENY AZ ISMERTSÉGÉRT)       321

A látható világ kitágul • Fakuló ismertségünkről • A világpiacnak nincs alternatívája • Magyarország megismertetésének programja

2001. április 10. MAGYARORSZÁGI KUTATÓHELYEK KATASZTERE (AKADÉMIA ÉS TUDOMÁNYPOLITIKA)      327

2001. április 20. A VILÁGÍTÁS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON (KUTATÁSI TERV)       330

2001. április 22. SZÁMVETÉS ELŐTT (LEVÉL A TAGTÁRSAKHOZ)      333

Akadémiai reformok • Első megfontolás: a közgyűlés időpontja • Második megfontolás: a közgyűlés, illetve az osztályok összetételének változása • Harmadik megfontolás: a választások lebonyolításának technikája

2001. április 26. VISSZA EURÓPÁBA (TÉNYEK, EMLÉKEK, 1989)        340

1989: MÉG SZOVJET MEGSZÁLLÁS • Szovjet megszállás – nyitottság • II. 1990: A NYITÁS IDEJE • Európaiak között • Felzárkózás és versenyképesség • Rendszerváltás a fejekben • A világgal mérjünk • Könyvsorozat • III. 1990–2000: EURÓPA TÖRTÉNELMÉNEK ÚJRAGONDOLÁSA • Az unió kapujában • Etnikai-társadalmi konfliktusok • Trianon újragondolása • Készülés a 21. századra • Európa emancipálódása • Európai identitás – európai történelem • IV. EURÓPA-TÖRTÉNETEK

2001. május 5. MEGÚJULÁSRA KÉPES AUTONÓMIA (KÖZGYŰLÉSI ELŐADÁS VÁZLATA)          351

A MILLENNIUM MÉRLEGE (KÖZGONDOLKODÁS, AKADÉMIA) • Alapelveink és eredményeink • Tudománytalan és tudományellenes nézetekről • Tudományon kívüli tényezők és az MTA • Stratégiai szerepvállalás • II. KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓNK • Tudománytámogató politika • Végrehajtó hatalom és autonómia • III. TUDOMÁNYOS MŰHELY Az intézetkonszolidáció tovább halad • Szintetizáló, monografikus eredmények • Fiatal kutatók • PublikációkIV. A KUTATÁSSZERVEZET FEJLŐDÉSE, HIÁNYOSSÁGAITagválasztás • A köztestület kiterjesztése a határokon túlraKözgyűléseink jellegéről. A munkaközgyűlés • Akadémiai és politikai választások

2001. május 15. A RENESZÁNSZ RENESZÁNSZA (A FELVILÁGOSODÁS EGYEDURALMA UTÁN)           361

Itália kultúráinak befolyása • Az ember 21. százada • Új életeszmények

2001. május 15. EMLÉKEINK ÉS A TÖRTÉNELMI VALÓSÁG (A RENDSZERVÁLTÁS TÖRTÉNELMÉNEK FELTÁRÁSÁRÓL)     366

2001. május 22. TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET (A SZÁJJAL ÉS LÁBBAL FESTŐ MŰVÉSZEK VILÁGKIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÁSA)            368

Az alkotás közös öröméről • A civil szervezetek és a kultúrpolitika feladatairól • Szellemi élvezetek

2001. május 25. A „MAGYAR ÖRÖKSÉG” PROGRAMJA (MAGYAR „KÉZNYOMOK” A VILÁG KULTÚRÁJÁN)            374

A magyar állam feladata • Világörökség, magyar örökség • Turisztikai célok • Hírünk a világban • Mi legyen a program? • A program szellemi gazdája

2001. június 12. AZ AKADÉMIAI NEMZETI STRATÉGIAI KUTATÁSOK HOZADÉKA (MÉRLEGEN)           378

1996: az Akadémia a nemzet tanácsadója • Nemzeti stratégia, döntéshozók, társadalom • 2001: a stratégiai kutatások haszna a kutatók, a társadalom számára • 2001: a stratégiai programok helye az új tudománypolitikai környezetben Folytatás

2001. június 14. HUNGARIKUMOK AZ ÉLELEMTERMELÉSBEN, A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSBAN (AZ AGRÁRSTRATÉGIA FOLYTATÓDIK)        390

A hungarikum fogalmáról • A hungarikum: piackutatás • A hungarikum: termékkutatás • A hungarikum-program biodiverzitás-program is • A hungarikum-program a gazdaságpolitikai környezet átalakításának programja is • Környezetgondos és piacorientált polgár nevelése

2001. június 18. MIGRÁCIÓ A KIBŐVÍTETT EURÓPAI UNIÓBAN         400

MIGRÁCIÓ, INTEGRÁCIÓ ÉS AZ UNIÓ JÖVŐJE • Személyek, anyagi javak és kultúra kölcsönhatása • Modernizáció és a „nagy piac” előnye • A polgárok Európája • II. AZ UNIÓ KELETI KITERJESZTÉSE ÉS A MIGRÁCIÓ • Történelmi tanulságok • Kelet–nyugati irány • A „Kelet” lakosságmegtartó tényezői ma • Nyugat–keleti irány • III. A KÖZÖS STRATÉGIA LEHETŐSÉGEI

2001. június 26. AZ ÖKOLÓGIA AKADÉMIAI EMANCIPÁCIÓJA (ÖKOLÓGUSOK SEREGSZEMLÉJE)      408

Ökológiai kutatások felkarolása, 1996 • Az ökológia helyéről Akadémiánkon, 1997–2000

2001. július 2. KÜLVÁROSBÓL A KATEDRÁRA (BÚCSÚ VÖLGYES IVÁNTÓL)         412

A külvárosból a középosztályba • Amerikai magyarság • A rendszerváltó Magyarországon • Informatika, ösztöndíjrendszer, Akadémiai Kiadó

2001. július 26. A KÖZÉP-EURÓPAI KIS NEMZETEK JÖVŐJÉRŐL (MEGJEGYZÉSEK A NEMZETI IDENTITÁSRÓL)       419

A „kis nemzetek” fogalmáról • Ipari-technikai forradalom és globalizáció • A nemzeti identitás jövője • Befolyásoló tényezők

2001. augusztus 1. RENDSZERVÁLTÁSOK ÉS DINASZTIÁK (KIRÁLYOK VISSZAFOGADÁSA)      423

Királyok, trónörökösök visszatérése • Magyarország és a Habsburgok • Koronás fők rokonsága • Rokonsági érdek – kontra államérdek • Az erőszak áldozatai • A nemzeti egység képviselői • A rendszerváltás része

2001. augusztus 3. AMÍG A SZELLEM ÉL… (HANÁK PÉTER, 1921–1997)         430

Kutatói és társadalmi elkötelezettség • Individuum és a „Csapat” • Világpolgárság és magyarság

2001. augusztus 15. NEMZETI TÖRTÉNELEM KRONOLÓGIÁBAN ELBESZÉLVE (AZ ÚJ MAGYAR TÖRTÉNELMI KRONOLÓGIA SZAKMAI PROGRAMVÁZLATA)         435

A KRONOLÓGIA TÁRGYA • A teljesség igénye • Magyarok és együtt élő népek • Természeti és épített környezet (szállásterület) • Időhatárok • Földrajzi határok • II. A  KRONOLÓGIA TEMATIKÁJA • Intézmények, gazdaság, művelődés, természet • A működőképesség, a mindennapiság • Részdiszciplínák eredményeinek szintézise • III. A KRONOLÓGIA MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI • „Esemény-” és „folyamattények” • „Helyileg” vagy „országosan” érvényes? • Mikrotörténelmi irodalom • IV. A SZÓCIKKEK TARTALMA • V. KIEGÉSZÍTŐ ADATSOROK • VI. OKADATOLT TÖRTÉNELEMÁBRÁZOLÁS: KÖNYVBEN, INTERNETEN

2001. augusztus 29. TEOLÓGIA, EGYHÁZI TUDOMÁNYOSSÁG ÉS AKADÉMIA (A TEOLÓGIA EMANCIPÁLÁSÁRÓL ÉS A KÖZTESTÜLET KITERJESZTÉSÉRŐL AZ EGYHÁZI SZEMÉLYEKRE)           445

Alapelvünk: különböző nézetek együttélése • 1996: Teológiai Akadémia? • Vallástudományi Bizottság, Teológiai Osztály? • A teológia mint diszciplína • Köztestületi tagság és tudományos bizottság • Közös érdek: vallásos világnézet magas színvonalon • A szakrális gondolkodás egyenjogúsága • Cél: az egyházi tudományosság erősítése • 1989–2001

2001. szeptember 1. A KUTATÓI ÉLETPÁLYA (AZ AKADÉMIKUSOK ÉLETRAJZI LEXIKONÁNAK ELŐSZAVA)  456

Hiányoznak az emberi vonások • A főhivatású kutató • Tudománytörténeti adatbázis • Viták a szerkesztőbizottságban

2001. szeptember 27. JANCSÓ MIKLÓSRÓL (KORMÁNYOK JÖNNEK-MENNEK, A NÉP MARAD)          461

Az önelvűség nem öncélúság • Politika és értelmiség • A tehetség tisztelete

2001. október 13. A TUDOMÁNYBÓL A POLITIKÁBA (HÓMAN BÁLINT KOPORSÓJA ELŐTT)    464

Hányatott sorsú generáció • Egyetemi tanár, kutató • Miniszterség, közélet • A rab • A közkeletű Hóman-kép

2001. november 5. SZEPTEMBER 11. ÉS A TUDOMÁNY (A DIAGNÓZIST KI KELL MONDANI)     473

A MAI VÁLSÁG • Magánbirodalmak az informatika korában • Földgolyóméretű kulturális és szociális feszültségek • A kultúrák keveredéséről, a kölcsönhatásokról • A támadó ember megismerése • II. ÖNKRITIKUS KÉRDÉSEK • Embermércénk egyetemes voltáról • Gazdasági érdekekről • Egyközpontú világrend? • A kulturális szintkülönbségről • Istenhitekről • A civilizációk egymást megismeréséről • Szerkezetváltás a társadalomismeretben • A terrorizmus szociális gyökerei • III. KÉPTELENSÉG A VÁLASZADÁSRA • A tudásalapú társadalom • Nem csak diagnosztizálni, de gyógyítani is!

2001. november 5. KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG, RENDSZERESSÉG, FOLYAMATOSSÁG, KORREKCIÓKÉPESSÉG (KÖZGYŰLÉSI BESZÁMOLÓ)            490

ÚJ KIHÍVÁSOK ÉS KORREKCIÓKÉPES SZERVEZET • Az „új szintézis”  akadályai • A szervezeti rendszeresség a szintézist segíti • Olvasnak-e az akadémikusok? • És hogyan olvassunk? • Az autonómia korrekcióképessége, strukturális reformok? • A három tudományterület • Tudomány és társadalom • Az új vezetés választása • II. MINDENKI AKADÉMIÁJA. A KÖZTESTÜLET SZERVEZETÉNEK TOVÁBBÉPÍTÉSE  Köztestület a határokon túl. A trianoni sokk feloldása  Egyházi intézmények tagjai • Fiatalok: korosztály-folyamatosság • III. A NEMZET TANÁCSADÓJA • Nemzeti Stratégiai Kutatások Programja • Az államalapítás millenniuma • A 175 éves MTA • Etikai kérdések • IV. A TUDOMÁNYOS MŰHELY • Az intézethálózat stabilitása • Tulajdonosi kötelesség, feladatállítói számonkérésV. A FINANSZÍROZÁSI RENDSZER REFORMJA • Az állam újraelosztó szerepe • A finanszírozás szerkezetváltása • Bérreform • Köztisztviselő és közalkalmazott • Projekt- és alapfinanszírozásAz új rendszer bürokráciája • A  kincstári optimizmus veszélye, korrekciós tervek

2001. november 8–14. TUDOMÁNYOS KÖNYVKIADÁSUNK HELYZETE, LEHETŐSÉGEI (RENDSZERVÁLTÁS VAGY RENDSZERNÉLKÜLISÉG)            527

Rendszerváltás, privatizáció •Műhely: könyvmegmunkálás, szerkesztés • Vitatható közterhek • Posztmodern igénytelenség• Terjesztés • Kritika: átláthatatlan rendszer, szabályozatlan piac • Akadémiánk és lehetőségeink

2001. december 4. A „KIS NEMZETEK” ÉS „KIS NYELVEK” JÖVŐJE KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN          536

A kisebbségek uniós szintű támogatásáról • A kollektív jogokról • A nagy és kis nemzeti kultúrák egyenértékűségéről • A kisebbségi kérdés nem belügy • A kisebbségi értelmiségről

2001. december 11. A KÉTKAMARÁS PARLAMENTRŐL (A CIVIL SZERVEZETEK FELSŐHÁZA) 540

ALAPELVEK • II. INDOKOK • Identitáspluralizmus • A pártélet korlátai • Polgárhoz közeli politika • Az európai liberális elv továbbfejlesztése • Listák helyett egyéniségek

2001. december 11. A SZAKSZERŰSÉG IGÉNYE A POLITIKÁBAN (RENDSZERVÁLTÁS VAGY ŐRSÉGVÁLTÁS)       543

A rendszerváltó programokról • A jövőorientált gondolkodás gátjai • Egyetlen mérce: a szakértelem, a tehetség a jelenben • A szakértelem győzelme a politika felett

2001. december 13. ORSZÁGGYŰLÉSÜNK ÉS TUDOMÁNYUNK (NEMZETI KONSZENZUS)         547

BESZÁMOLÓ, 1996, 1999, 2001 • Kormányok változnak, a tudomány marad • A tudomány közüggyé vált • II. A MAGYARORSZÁGI SZÜRKEÁLLOMÁNY EXPORTKÉPESSÉGÉRŐL • Magyar kutatók az EU pályázatain

2001. december 12. „RENDSZERVÁLTÁS”, „ÁTALAKULÁS” MAGYARORSZÁGON (MUNKAHIPOTÉZIS)              553

A kutató új félelmei •A rendszerváltás fogalmáról, időhatáráról • Ember és ember, természet és ember viszonya

2001. december 27. VÍZÜGY, KUTATÁS, DUNA-, TISZA-PROGRAM (ÚJ SZEMLÉLETŰ VÍZGAZDÁLKODÁS)              557

Alapkutatás, szolgáltatás, felügyelet, 1997 • A Duna A Tisza • Új szemléletű vízgazdálkodás • Ellen-Vásárhelyi-terv

2002. január 17. TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK ÉS A KÖRNYEZETTUDOMÁNY (VILÁGSZEMLÉLET-VÁLTOZÁS, ÖKOLÓGIA, VALLÁS, TUDOMÁNY)         565

VILÁGFELFOGÁS ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNY • A zsidó-keresztény elvek felülvizsgálata • Ökológia és környezettudomány, a „fenntartható fejlődés” fogalmáról • II. AZ ÖKOLÓGIA ÉS A KÖRNYEZETTUDOMÁNY HELYE A TUDOMÁNYSZERVEZETBEN • III. KÖRNYEZETTUDOMÁNY: TERMÉSZET- VAGY TÁRSADALOMTUDOMÁNY? • A „környezetgondos polgár” • IV. VALLÁS ÉS TUDOMÁNY

2002. február 7. A TUDOMÁNYOS KÖNYVKIADÁS ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK MODELLJE (RENDSZERVÁLTÁS, KULTÚRPOLITIKA, KÖNYVKIADÁS)  575

A KÖNYV TÁRSADALMI FUNKCIÓI • Közérdek és áru • Első funkció: az ismeretek terjesztése • Második funkció:  a nyelv és az érdeklődés karbantartásaHarmadik funkció: a könyv palackposta • Olvasáskultúra és könyvkiadás • II. A KÖNYVKIADÁS ÁLLAMI FINANSZÍROZÁSA • Közvetett finanszírozás: az olvasó, a könyvtár támogatása • A kiadás közvetlen finanszírozása • III. A LEHETSÉGES KÖNYVKIADÁSI STRATÉGIA, 2002

2002. február 10. MAGYARORSZÁG A SZOVJET ZÓNÁBAN ÉS A RENDSZERVÁLTÁSBAN, 1945–1994 (FORRÁSOK, ADATTÁRAK MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYARSÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI TÖRTÉNETÉHEZ)      585

MAGYARORSZÁG, A MAGYARSÁG SORSKÉRDÉSEI 1945–1990 • Háborús vereség • A szovjet megszállás 1990-ig • A kisállamiság 1918-tól máig • II. RENDSZERES ÉS RENDSZERSZINTŰ MÚLTFELTÁRÁS • A történetírás öröksége • Hajtóerőnk: lehetőség, szükség, szakmai kíváncsiság • Nemzetközi összefüggésekbe illesztve • Szintetizáló tárgyalás • Új műhely, új kutatói állomány • III. AZ ÚJ SOROZATOK TERVE • A) Forráskiadványok • B) Adattárak •Viták, eszmecserék

2002. március 5. POLITIKAI PÁRT ÉS ETNIKUM (MAGYAR PÁRTOK KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁSA)              596

Állampolgári és nemzeti önazonosság • A magyarság: konfliktusok forrása? • Új politikai gyakorlat • Új tematika a pártpolitikában • A magyar–magyar politika tágítása • Támogatni, de nem belebeszélni

2002. március 10. KÖZÉLET ÉS POLITIKA (SZÉCHENYI ÉS MŰVÉNEK ÉRTELMEZÉSE, 2002)       601

A nemzetmegtartás programja • Pártpolitika és civil politika

2002. március 16. KITELEPÍTÉSEK, KOLLEKTÍV FELELŐSSÉG (A BENEŠ-DEKRÉTUM KAPCSÁN)         605

2002. március 25. MAGYAR FALUKUTATÁS AZ EURÓPAI TÖRTÉNELEMBEN (A NÉPI ÍRÓK MOZGALMÁNAK ÚJRAÉRTÉKELÉSE)     608

Európa kulturális egységesülése • Az első ipari-technikai forradalom benyomulása és következményei • A térség archaikus falusi életformája • A modern középosztály érdeklődése • A falukutatás megindulása

2002. április 5. A HONSZERETET ÚJRAÉRTELMEZÉSE (MAGYARORSZÁG LEÍRÁSA)          615

ÉRZELMEINK REHABILITÁLÁSA • A honszeretet: tömeglelki jelenség • A honszeretet: örömérzésünk kifejezése • A honszeretet: aktivitásra sarkalló érzelem • A honszeretet változó tartalma • II. KÖTELESSÉGEINK VÁLLALÁSA • Természetre nyitott gondolkodás szükséges • Világ- és honpolgár • Megteremteni a természet- és az emberismeret harmóniáját • Kötelességünk: a helyi természeti és emberi kultúra karbantartása

2002. április 15. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KIHÍVÁSAI (KÉPZÉS, GAZDASÁG, KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖZLEKEDÉS)              623

Első tézis: korunk kihívásai a közép-kelet-európai térségben • Második tézis: az Európai Unió kiterjesztése és a térség regionális sajátosságai • Harmadik tézis: a kelet-közép-európai régió népeinek „közös ügyei” • Negyedik tézis: néhány regionális „közös ügyről” • Következtetések a térség európai kompatibilitásának megteremtéséről

2002. április 15. ÚJ ÉLETCÉLOK, GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGTUDOMÁNY (MEGJEGYZÉSEK CSIKÓS-NAGY BÉLA KRITIKAI KÖZGAZDASÁGTANÁHOZ)     632

Az anyagi javak bűvöletében • Stratégiai gondolkodás, 1996 • A neoliberális közgazdaságtan bírálata • Szeptember 11. tanulságai: „új harmónia”

2002. május 6. HELYÜNK A NAP ALATT (HAT ÉV. KÖZGYŰLÉSI BESZÁMOLÓ)     641

ÖNKÉNT VÁLLALT KÖTELEZETTSÉG: BESZÁMOLÁS • A megelőzés fontossága • Költségvetés • Minőségbiztosító szerep, Bolyai-ösztöndíj • Megkezdett és befejezett programok • B) HAT ÉV • Az elnök és a csapat(ok) • Helyzetfelmérés, 1996 • Következtetések a jövő Akadémiájáról • Tudománypolitikai reform: eredmények, kudarcok • A magyarországi tudományszervezet unióképes, 1998 • Akadémia kultúrnemzeti alapon • C) AZ AKADÉMIA ÖNMEGHATÁROZÁSA: HÁRMAS FUNKCIÓ • Tudományos műhely és működőképessége • Kutatók érdekképviselete • A nemzet tanácsadója • Folytonos megújulás • D) KUTATÓKÉNT AZ ELNÖKI SZÉKBEN

BIBLIOGRÁFIA (Glatz Ferenc írásai, előadásai, interjúi, 2000. május–2002. május)              677

TÁRGYMUTATÓ (Beszédek, cikkek, jegyzetek 1996–2002) (Készítette: Kovács Éva)       690