Rehabilitáció és történelem

A Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozata az MTA Történet-tudományi Intézete tanácstermében tartotta év végi összegző műhelykonferenciáját. Glatz Ferenc, a magyar tagozat elnöke összefoglalóját követően Nikowitz Oszkár belgrádi magyar nagykövet előadásában arra kereste a választ: mennyiben függ össze a második világháború értékelése a Szerbiában december 5-én elfogadott rehabilitációs törvénnyel. Az ülésen megjelent a köztársasági elnök képviseletében Csóti György korábbi zágrábi magyar nagykövet, elnöki tanácsadó, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető, valamint a Külügyminisztérium Nyugat-Balkán Főosztályának szakmai főtanácsadója, Fehérvári István.

Történelmi megbékélés a Duna mentén

Az Europa Institut Budapest Európa Klub rendezvénysorozatának vendége volt Kovács András filmrendező, akit Glatz Ferenc akadémikus, az intézet igazgatója a szerb–magyar „Hideg napok”-ról kérdezett.

Magyar tudományosság a Kárpát-medencében és Európában

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság A délvidéki magyarság múltja, jelene és jövője címmel szervezett tudományos tanácskozást Újvidéken, a Tartományi Kormány tanácstermében. A nyitó előadást Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke, az 1997 óta hagyománnyá vált rendezvénysorozat kezdeményezője tartotta Magyar tudományosság a Kárpát-medencében és Európában címmel. Újvidéki tartózkodása alkalmával Glatz akadémikus, mint a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnöke, lerótta kegyeletét a második világháború áldozatainak emlékművei előtt. Koszorút helyezett el a két emlékhelyen: mind a Duna-parton, mind a Futaki úti katolikus temetőben.

Iratok a Vajdaság történetéhez

A Fodor István zentai levéltár-igazgató által összeállított, számos vajdasági levéltáros – Nada Boroš, Mészáros Zoltán, Mezei Zsuzsanna, Molnár Tibor, Nagy Rozália, Lilijana Pénzes, Slobodan Stanić, Szűgyi Ferenc és Jugoslav Veljkovski – kutatási eredményeit integráló kétnyelvű kötet Belgrád, Újvidék, Fehértemplom, Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova, Szabadka, Zenta, Zombor és Mitrovica levéltáraiban az 1944–1948 között elkövetett megtorlásokkal kapcsolatos fondok jegyzékét tartalmazza. A kiadvány alapvető segédlete minden, a téma iránt érdeklődő kutatónak.

A „kínai csoda” – külön út, vagy a jövő útja?

Megjelent a Glatz Ferenc szerkesztette História történetpolitikai folyóirat 2011/7. száma, benne a szerkesztő Kulturális forradalom tegnap című vezércikkével. A 2011-es múzeumi évad egyik szenzációja, a hatalmas tömegeket vonzó bécsi Kína-kiállítás kapcsán egy euroatlanti neveltetésű ember kételyeit fogalmazza meg a diktatúra látszólagos – vagy valódi – hatékonyságáról, a maga demokráciájának látható esendőségéről.

Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig

„Történelmi konfliktusok feloldása a Duna-medencében”

Auflösung historischer Konflikte im Donauraum (Történelmi konfliktusok feloldása a Duna-medencében) címmel nemzetközi szerzőgárdát felvonultató kötet jelent meg Glatz Ferenc professzor 70. születésnapja tiszteletére. Az ünnepélyes átadás keretében a kötet szerkesztője, Arnold Suppan, az Osztrák Tudományos akadémia főtitkára méltatta a történész és tudományszervező Glatz nemzetközi eredményeit. Ralph Melville, a mainzi Institut für Europäische Geschichte korábbi igazgatója az elmúlt évtizedek nemzetközi tudományos kapcsolatait megalapozó, közös ifjúkori indulást idézte fel. Dr. Herbert Batliner szenátor méltatásában a Glatz Ferenccel 1990-ben közösen alapított Europa Institut Budapestre és annak az európai szellemi elit mozgósításában elért vívmányaira emlékezett. Az ünnepelt német nyelvű előadásban köszönte meg a kötetet.

Magyar történettudomány az ezredfordulón

Az ELTE Bölcsészettudományi Kara dísztermében rendezett ünnepi ülésen köszöntötték Glatz Ferenc akadémikust, egyetemi tanárt 70. születésnapja alkalmából. Mezey Barna, az egyetem rektora, Dezső Tamás, a bölcsészkar dékánja, valamint a születésnapi kötet szerkesztői: Izsák Lajos és Gecsényi Lajos méltatták Glatz professzor történészi, oktatói munkásságát, iskolateremtő tevékenységét. Az ünnepelt A történettudomány tegnap, ma és holnap címmel adott szubjektív hangú visszatekintést mestereiről, a történész szakmában is nélkülözhetetlen toleráns magatartásról, a jövő terveiről. Áttekintette az 1970–2010 közötti európai és hazai történetírás fejlődésének több, szerinte fontos módszertani és tematikai szempontjait, érintve saját működésének (Történész Világszövetség, História, természettörténet stb.) terréniumait. Külön kiemelte a világ- és Európa-történeti szempont jelenlétét az elemzésekben, a nemzetközi szakirodalom ismeretét, a fiatal tehetségek állandó jelenlétének fontosságát a tudományos műhelyekben.
Az ünnepi alkalomra Magyar történettudomány az ezredfordulón címmel tanulmánykötet készült történészkollégái, tanítványai írásaiból, amelyeket a szerkesztők a Glatz Ferenc által legszívesebben művelt témák köré csoportosítottak. A kötet tartalmazza Glatz szakmai életműkrónikáját, a legfontosabb művek tartalmi kivonatával (Történész, tanár, tudományszervező. Adatok Glatz Ferenc honlapjáról).

Megállapodás a vajdasági kutatások támogatásáról

Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézete igazgatója, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke és Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke Szabadkán megállapodást írtak alá. A megállapodás célja, hogy az 1941–1948 között a Vajdaságban elkövetett vérengzések és atrocitások pártatlan feltárását szolgáló kutatásszervezési bázist teremtsen és partnerintézményt szerezzen Szerbiában. A megállapodás értelmében a vajdasági operatív kutatásokat, adat- és visszaemlékezés-gyűjtést az MNT koordinálja és finanszírozza, annak szakmai felügyeletét pedig az MTA TTI végzi.
Glatz hangsúlyozta: nem Magyarországról kell a kutatást irányítani, hanem – magyar támogatással is – helyben, a Délvidéken kell megerősíteni az ottani kulturális-tudományos szervezeteket. Fontos, hogy Erdély és a Felvidék után a Délvidéken is újból felnőjön egy új, a helyi magyar nyelvű képzésben, kutatásban-publikálásban szakmailag erős nemzedék.
(Az aláírt megállapodás szövege a Tovább... » gombra kattintva olvasható.)
Tovább... »

Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság belgrádi ülése

Glatz Ferenc és Vojislav Stanovčić akadémikusok vezetésével Belgrádban tárgyalt a történelmi megbékélés Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottsága két tagozatának vezetősége. A bizottság elfogadta a magyar fél javaslatait a levéltári kutatások és a visszaemlékezés gyűjtésének szervezeti rendjéről, a szerbiai kutatásszervezési partnerség kiépítéséről, a szerbiai sírfeltáró bizottság vajdasági szekciójának létrehozásáról, a vegyes bizottság magyar nyelvű honlapjáról, az új forráskiadvány-sorozat indításáról, a 2011 őszén rendezendő nemzetközi konferenciáról és három nyelvű tanulmánykötet publikálásáról. A két tagozat elnöke, Glatz Ferenc és Vojislav Stanovčić erről szóló megállapodást írtak alá. (A megbeszélésekről kiadott angol nyelvű Nyilatkozat magyar fordítása a Tovább...» gombra kattintva olvasható. A bizottság munkájáról és a kutatásokról a http://www.magyarszerbmult.hu/ honlap nyújt állandó tájékoztatást.)

Tovább... »