3. kötet
TARTALOM
Folytatódik a leltár (Előszó) XIII
1998. január 3–4. KORUNK TUDOMÁNYÁRÓL (NAPLÓJEGYZET AZ „ÚJ SZINTÉZIS”-RŐL) 
1
AZ 1997. ÉV HORDALÉKA • Dolly • Az EU kiterjesztése • Duna-program • NATO-csatlakozás • Akadémia: működőképesség, intézetkonszolidáció, stratégia • II. BIOFIZIKA, GÉNTECHNIKA, KLÓNOZÁS • A fizika, kémia, biológia „felnőttkora” • A klónozás dilemmái • Szintéziskényszer • III. VÍZ, VÍZGAZDÁLKODÁS • Duna-völgy • A Balaton • IV. ALTERNATÍVA-KUTATÁS • V. „ALAP”-, „ALKALMAZOTT”, „ALKALMAZÓ” KUTATÁS? • A tudomány használhatóságáról • A fizika, kémia megrendelői • Agrár-, műszaki, orvostudomány • A társadalomtudományok „felnőtté válása” • VI. SZINTÉZIS ÉS TUDOMÁNYSZERVEZET • Piac és állam • VII. A JÖVŐ KUTATÓJA • „Szintetizáló” és „részkutató”? • A III. évezred embere
1998. január
Kiszámíthatóság, mobilitás • Alapelvek: rendszerszemlélet, átláthatóság • Pénzszétosztás, preferenciák • Rendszerszemlélet: alap, feladat, projekt • A pénzszétosztás módszere • A tudományterületekhez rendelt pénzeszközök
1998. január 10. RENDSZERVÁLTÁS, ŐRSÉGVÁLTÁS, POZÍCIÓHARC (TÉNYEK, KÉRDÉSEK, AGGODALMAK) 35
Összeomlástól rendszerváltásig (1920–89) • A rendszerváltás (1989–94) • Konszolidáció felé
1998. január 11. KINEK AZ EURÓPÁJA? (AZ UNIÓS TÁRGYALÁSOK ELÉ) 40
1998. január 20. TUDOMÁNYMŰVELÉS: AZ EGYÉN ÉS A SZERVEZET AUTONÓMIÁJA 41
Modernizáció, európaizálódás • Vásárhelyi Miklós, a magánalapítványi rendszer elindítója • Láng István, a rendszeresség és az aprómunka embere • Személyes emlékek
1998. január
Tudomány és piac • A modernizáció igényei • A kutatóhálózat kiigazítása • Az intézetfejlesztések
1998. február 19. „AZ AKADÉMIA NEM PECSÉTRAKÓ INTÉZMÉNY” (ISMÉT BŐS–NAGYMAROS) 56
A tekintélyelvűség kudarcai • Alternatíva
1998. február
Nyitottság a világra • Érdekeink okos képviselete • Működőképesség, versenyképesség, érdekegyesítés
1998. február
1998. február 21. SZŐLŐ, BOR, ÉLETMINŐSÉG (A MAGYAR ÉTEL- ÉS ITALKULTÚRA ÉLETKÉPESSÉGE ÉRDEKÉBEN) 65
1998. március 4. DISZCIPLÍNAVITÁK INDÍTÁSA (KUTATÁSI IRÁNYOK A VILÁGBAN ÉS ITTHON) 67
A világ tudományának fejlődése • Preferenciák kijelölése • Hazai kutatóhálózat reformja
1998. március 5. NYELVTUDOMÁNY, NYELVMŰVELÉS (AZ AKADÉMIAI NAGYSZÓTÁRRÓL, A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOS KÉZIKÖNYVEKRŐL) 71
AKADÉMIA ÉS NYELVMŰVELÉS • A nyelv természetéről • Az európai kultúra emelkedésének alapja • Kutatás és karbantartás • Akadémiai feladat • II. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI VÁLLALKOZÁSAINK MÚLTJA, 1960–1996 • Összefoglalások és torzók • Az elakadás okai • Az új bűvszó: a piac • III. VÁLSÁGMENEDZSELÉS, 1996–1998 • A társadalomkutatás erősítése • IV. PREFERENCIAVÁLTÁS HOSSZÚ TÁVON • Új pénzforrások, régi lobbik • Autonomista elveink • Belső fejlesztések között: a Nagyszótár • V. A KÉZIKÖNYVSZERKESZTÉSRŐL • A szerkesztőségi munkaszervezet • Az „intézeti” feladat • A kiadó
1998. március 25. EURÓPA PEREMÉN, KIS NEMZETEK HASONLÓSÁGAI (A BALTIKUMRÓL) 87
1998. március 30. TUDOMÁNY, ISMERETEK A KÉPERNYŐN (AKADÉMIAI FOLYÓIRAT A TELEVÍZIÓBAN) 89
Ismeretek terjesztése • Tudományos gondolkodásra nevelés • Szórakoztatás • Az internet versenye • Eszközellátottság
1998. április 1. TÉZISEK A KISEBBSÉGI LÉTRŐL (A KISEBBSÉGKUTATÓ MŰHELY MEGNYITÁSA) 94
A jövendő Európában • A 21. század uralkodó eszméi • „Többségi”, „kisebbségi” nemzetek Közép-Kelet-Európában
1998. április
Megkerült feszültségek • Hagyományőrzés és korszerűsítés • Esélyegyenlőség • Elkülönülés? • Az előítéletek természetrajza és forrása
1998. április 7. TÖRTÉNETTUDOMÁNY ÉS TÖRTÉNELEMTANÍTÁS
(TÖRTÉNELEMTANÁROK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA) 103
TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS RENDSZERVÁLTÁS • 1987–1990: Történetszemléleti reform • 1990–1994: Megőrizve megújítás • 1998: Integráció, informatika konszolidáció • II. ÚJ VILÁGKÖRNYEZET • A politikai-gazdasági konszolidációról • Az információs forradalomról • Az integrációról • A középosztályok szerepéről • III. KÖVETKEZTETÉSEK A JÖVŐRE • Alternatívák között • A kis kultúrák fennmaradása • IV. LOKALITÁS ÉS UNIVERZALITÁS A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN • A „lokalitás” • Az „egyetemes történet” fogalmáról • A NAT • V. TEMATIKAI MODERNIZÁCIÓ A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN • A térben való gondolkodás • Az állam szerepéről • Ember és természeti környezet • Ember és épített (technikai) környezet viszonya • A világűrről, az időbeli dimenzióról • VI. TANÁRI TOVÁBBKÉPZÉS ÉS ÖNKÉPZÉS • A tudásorientált társadalom és a tanár • Önképzés és önfegyelem
1998. április 8. AGRÁRTUDOMÁNY, KUTATÓINTÉZETEK ÉS SZOLGÁLTATÁS (MEGRENDELÉSEK TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETEINK SZÁMÁRA) 136
Az Európai Unió igényei • Jövőkép az agráriumról • Minőség, hungarikumok, kutatás
1998. április 10. SZAKTUDOMÁNY, KÖZÉLET, POLITIKA (GONDOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSRÓL, 1989–1998) 141
Szakmai ethosz és proletárdiktatúra • História és az 1980-as évek • Németh Miklós kormányában, 1989–90 • Dolgozószobából az Antall-kormányról • Az Európai Unió küszöbén, 1998 • Akadémiai elnök, 1996
1998. május
AKADÉMIÁNK AZ EURÓPAI TUDOMÁNYPOLITIKAI SZERVEZETBEN • Az európai és a magyar Akadémia különbözőségéről • Közérdek, állami támogatás • Az Európai Unió tudománypolitikája • Az európai államok kutatás- és tudományszervezete • II. AKADÉMIÁNK A MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERBEN • Akadémiánk: civil szervezet • Akadémia és állam • Autonómia és politika • III. AKADÉMIÁNK MINŐSÉGBIZTOSÍTÓ SZEREPE • A meritokráciáról • Minőség és köztestület • Meritokrácia és életkor • IV. AKADÉMIÁNK NEMZETI JELLEGE • Egyetemes tudomány – „nemzeti Akadémia” • Akadémiánk kultúrnemzeti alapjáról • V. AKADÉMIÁNK HÁRMAS FUNKCIÓJÁRÓL • A tudományos műhely • A kutatói érdekképviselet • A „nemzet tanácsadója”
1998. május 7. KÉMIAI KUTATÁS, KUTATÓINTÉZETEK, VÁLLALKOZÓK („ALKALMAZOTT” ÉS „ALAP”-KUTATÁSOK) 184
Korunk tudományának természetéről • A kémia felhasználói Magyarországon • Az intézetek és a központi szakapparátus kapcsolatteremtő szerepe • Kockázati tőke kialakítása
1998. május 13. IZRAEL FÉL ÉVSZÁZADA (ISMÉT KONFLIKTUSOK KÖZEPETTE) 194
Menedékhely • Fenyegetettségben • Hidegháborús ütközőpont • A kelet-európai hagyományok • A Szovjetunió és Izrael • Nyitottság, befogadókészség
1998. július 4. EMBERKÖZPONTÚ EURÓPA-POLITIKA, EMBERKÖZPONTÚ TUDOMÁNY (REFERÁTUM AZ EURÓPA FÓRUMON) 202
A századvég európai társadalmának megismerése • Határozottabb uniós kultúrpolitika szüksége • Az Európai Unió jövőképe
1998. július 6. TÁRSADALOMISMERETEK, TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK AZ EZREDFORDULÓN (AMSZTERDAM ÉS A BERLINI EURÓPA FÓRUM UTÁN) 207
ÚJ TÁRSADALMI JELENSÉGEK • Világméretű átalakulások • Európa és a „harmadik világ” • Kelet-Európa • Az „EU-határ” • II. A „KORSZERŰ” ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉG • Több emberismeret kell • Gondolkodásalapú társadalom • III. TÁRSADALOMTUDOMÁNYOS ÖNKRTIKA • Természetkutatók társadalmi ismeretei • Kevés a társadalomkutató, hiányos a műveltségünk • Társadalomtudományos fejlesztések, modernizálás • IV. SZERKEZETVÁLTÁS IGÉNYE AKADÉMIÁNKON • Diszciplínaviták haszna? • Szintetizáló látásmód • Akadémia és posztgraduális képzés • V. CSELEKVÉSRE KÉPTELEN AUTONÓMIA?
1998. július 7. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPA (KELETI KITERJESZTÉS ÉS MÁSKÉNT SZERVEZŐDÉS) 215
tézis: Az integráció ezeréves folyamat • II. tézis: A keleti peremvidék „másként szerveződése” • III. tézis: Kölcsönös egymáshoz igazodás • IV. tézis: EU-tagság: a modernizáció kényszere • V. tézis: Kelet–Nyugat: nem ismerjük egymást • VI. tézis: Rendszerváltás a fejekben • VII. tézis: Közép-európaiságunk újraértékelése
1998. augusztus 10. ÁLLAM ÉS NEMZET EURÓPÁBAN (A MAGYARSÁG HELYE TEGNAP ÉS MA) 220
Magyar tolerancia • Állami szerepek • Polgár és nemzet
1998. október 3. LUTHER MÁRTON KORSZERŰSÉGE (TÜRELEM, SZOLGÁLAT, SZÍNVONAL) 229
Első elv: türelem • Második elv: szolgálat • Harmadik elv: színvonal • Optimizmus és aggodalom
1998. október
(ÉRZELEM HELYETT DÖNTSÖN AZ ÉRDEK ÉS AZ ÉSZ) 235
Érdekek és konfliktusok • Európai kis nemzetek közös érdekei • Közép-Európa népeinek ellentétei és közös érdekei • Európai és regionális integráció • Szervezeteket létrehozni
1998. október 19. FIATALKORI ÉLETCÉLOK, FIATAL KUTATÓK (DOKTORANDUSZOK PÓDIUMA) 247
Életkori meghatározók • Doktoranduszfórum • Állás nélküli fiatal diplomások • A másként gondolkodás letéteményesei
1998. október
SZELLEMI TELJESÍTMÉNYEINK • II. TUDOMÁNYPOLITIKAI REFORM • Tudománypolitika • Finanszírozás • Kutatásszervezet • III. A TUDOMÁNY TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSA
1998. október
Kitáguló világ – különböző szokásrendek • A világpolgárság népi gyökerei • Türelmetlenség a jelenben – türelem a múltban • Kölcsönös bizalom • Valamiért és nem valami ellen
1998. október 28. TUDOMÁNYSZERVEZET ÉS VÉGREHAJTÓ HATALOM 266
1998. november
Tudásalapú társadalmi értékrend • Kis nemzetek az ipari-technikai forradalomban • A tudományos értelmiség szerepe • Együtt gondolkodni a társadalommal
1998. november 4. KÖLCSÖNÖS NYÍLTSÁGGAL A KÖZÖS MÚLTRÓL (MAGYAR MEGFONTOLÁSOK A SOÁRÓL) 277
SZÉLESEBB LÁTÓSZÖG • Zsidó-keresztény közös gyökér • Viszonyunk az Európán kívüli népekhez • Konfliktusok feloldása: nyíltsággal • II. BEFOGADÁS–KIREKESZTÉS NEMZETI TÖRTÉNELMÜNKBEN • Befogadások, kirekesztések • Kölcsönös egymást befogadás • A sikertörténet alapjai • III. A KÖLCSÖNÖS NYÍLTSÁG AKADÁLYAI • A rendszerváltás szociális rázkódtatásai • A történészek felelősségéről • A tévedés beismerésének hiányáról • Az üldözöttség és az ellenállás érdemvadászatáról• IV. A JÖVŐ KÖRVONALAI • Integráció, információs társadalom, identitáspluralizmus
1998. november 5. KUTATÁS, KUTATÁSSZERVEZET ÉS TUDOMÁNYPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN (VITAKÉRDÉSEK) 289
Első kérdés: kutatói jövő az Európai Unióban • Második kérdés: az EU jövőbeli tudománypolitikája • Harmadik kérdés: az EU várható preferenciái a tudománytámogatásban • Negyedik kérdés: az állami tudománypolitika szerepe az Európai Unióban • Ötödik kérdés: a magyar tennivalókról
1998. november 15. KUTATÓKÉNT AZ ADMINISZTRÁCIÓBAN (TUDOMÁNYPOLITIKA TEGNAP ÉS MA) 301
1998. november
1998. november 23. KUTATÁS ÉS TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁRAINK 309
Az információs társadalom kihívásai • I. TUDOMÁNYPOLITIKA ÉS TUDOMÁNYOS KÖNYVTÁR • II. KORUNK TUDOMÁNYA ÉS KÖNYVTÁRAINK• A megismerési folyamat változásai és a gyűjtemények • A könyvtárosi munka az informatika korában • A kis nemzeti kultúrák tudományos könyvtárai • A könyvtárral szembeni diszciplínaigények • III. Az AKADÉMIAI CSELEKVÉSI PROGRAMRÓL • A központi könyvtárról • Köz- és tudományos könyvtárak • Gyűjtőkör • Intézeti könyvtárak
1998. december 2. FIZIKAI KUTATÁSOK ÉS INTÉZETHÁLÓZATUK (A KFKI A KONSZOLIDÁCIÓBAN) 321
Fizikai kutatások Magyarországon, 1930–1990 • Privatizáció, visszafejlesztés, 1989–1992 • Viták a kutatásszervezetről • Súlypontváltás a fizikai kutatásban? • Értelmes célok az embereknek • A kutatóközpontok jövője
1998. december 3. ÖKOLÓGIAI KUTATÁS ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPAI MONITORING-RENDSZER (ÖKOLÓGIAI KÖZPONT TERVE ÉS INDULÁSA) 331
1998. december 7. ÁLLANDÓSÁG ÉS REFORMKÉSZSÉG (KÖZGYŰLÉSI BESZÁMOLÓ) 337
A „KUTATÓ EGYETEM” JELSZAVÁRÓL • Minőség-visszaesés • Tárcabelügy az integráció? • „Tömeges” és „minőségi” képzés • II. SZÉLJEGYZETEK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÁMOLÓHOZ • Pártok és bizottságok között • A magyar tudomány helyzetéről • Tudománypolitika után tudományról beszéljünk • Új szintézis felé • III. RENDSZERESSÉG, KISZÁMÍTHATÓSÁG • Akadémiai minősítés, utánpótlás • Könyvtár, kiadó, lexikon, világkongresszus • Az „új szintézis” előkészítése • IV. INTÉZETKONSZOLIDÁCIÓ • Alapellátás, bér • Ismét: független kutatóhálózatok Európában • Kutatóintézeti autonómia • V. A JÖVŐ ÉV
1998. december
A világkonferencia „haszna” • Hogyan került Budapestre • Szervező: az országos autonómia
1998. december
Az első jelentés és vitája, 1996. május–december • Tanulságok 1998-ban
1999. január 23. ÖREGEMBER, A TUDOMÁNY ÉS A KULTÚRA (FEJTŐ FERENCRŐL, BALOGH JÁNOSRÓL) 373
Autonómia a kultúrában • Fejtő Ferenc, az európai magyar • Balogh János, a hazai ökológia úttörője • Az életkor hosszabbodása, szellemi frissesség • Európa igazi értéke: az „emberanyag” • Tízéves a Pro Cultura
1999. január 27. TÁMOGATOTT KUTATÓHELYEK ÉS TUDOMÁNYPOLITIKA 385
Állandóság kontra mobilitás • A támogatott kutatóhelyek előnyei • Viták, útkeresések a világban • A jövőre vonatkozó terveink
1999. február 2. AZ INDULÓ AKADÉMIAI KLUBRÓL (ÚJ TÁRSASÁGI ÉLETFORMA) 394
Az egyszeri élet megélése • A klub keletkezése és céljai • Konszenzusteremtő politika segítése • Gyökeret eresztő vállalkozók • Klubunk szervezete
1999. február 4. FELÚJÍTOTT SZÉKHÁZ ÉS AKADÉMIAI CÉLOK (AZ ÉRDEKEGYESÍTÉS SZIMBÓLUMAI) 404
Akadémiai célok és az épület • Folyamatosság, minőség • A közéleti Akadémia
1999. február 9. EMLÉKBESZÉDEK AZ MTA ELHUNYT TAGJAI FELETT (FOLYAMATOSSÁG ÉS ÚJAT KEZDÉS A TUDOMÁNYBAN) 411
Önbecsülésünk feltétele • 1949: megtört hagyomány • 1998: A harmónia helyreállítása • Működésünk rendszeressége
1999. február 22. AZ IPARI-TECHNIKAI FORRADALMAK TERMÉSZETÉRŐL (INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM) 415
KÖLCSÖNVISZONY EMBER ÉS TECHNIKA KÖZÖTT • Az ipari-technikai forradalom – társadalmi forradalom • Társadalmi befogadás • Természet- és embertudományok új szintézise • II. INFORMÁCIÓS FORRADALMAK (10–20. SZÁZAD) • Az érintkezési kultúra forradalmai • A három információs forradalom • A jövő kilátásai • III. INFORMÁCIÓS FORRADALOM KELET-EURÓPÁBAN • A politikai rendszer összeomlása • A termelésszervezés változásai • Kihívás a tudományműveléssel szemben • IV. MAGYARORSZÁG, 2000 • Korunk érintkezéskultúra-váltásáról • A kutatás, felsőoktatás • A társadalmi különbségek fokozódásáról
1999. február 23. AZ AKADÉMIAI DÍJAK ÚJ RENDSZERE 432
A MAGYARORSZÁGI DÍJAK TÍPUSAI • II. AKADÉMIÁNK ÚJ HELYZETBEN • III. AZ AKADÉMIAI DÍJAK KÉT TÍPUSA • Az MTA díjai • Akadémiára bízott díjak
1999. február
1999. március
1999. március
A tudomány fejlődésének igénye • Akadémiánk lehetőségei • Kutatói jegyzetek, kérdések székfoglalókról
1999. március
Együtt a cigányokkal • Rasszizmus ma • Átalakulóban lévő roma társadalom • Az integráció feltételei • A kölcsönösség elve • Idegenellenességek különbözősége • A romakérdés: európai kérdés
1999. április 7. KÉMIA: ALAPKUTATÁS, ALKALMAZOTT KUTATÁS, TERMELÉS (AZ IZOTÓP- ÉS FELÜLETKÉMIAI INTÉZET ÉVFORDULÓJÁN) 458
Kutatás, hatósági funkciók, oktatás • A termelés kihívása és a kutatásszervezet • A kémiai kutatás intézetei Európában • A főhivatású kutatóintézetek Magyarországon •Az új szintézis igénye • Az állami szerepvállalás
1999. április 25. AGRÁRKUTATÁS ÉS AZ ÚJ KORKIHÍVÁSOK (AZ AGRÁRTUDOMÁNYOK OSZTÁLYA ÉS MARTONVÁSÁR 50 ÉVES) 468
Az agrárium értelmezéséről • Lokális emberi kötelezettségünk • A kutatók gondolkodási hagyománya • Az új szintézis igénye
1999. május 3. ÚJ SZINTÉZIST! (SZÁMVETÉS. KÖZGYŰLÉSI BESZÁMOLÓ) 473
Tudományos-technikai forradalom • Közkulturális értékrendváltás • Hazai rendszerváltás • A magyar tudomány és Akadémiánk helyzete • Közgyűléseink • I. AKADÉMIÁNK A TUDOMÁNY MŰHELYE • Diszciplínaviták • Intézethálózat • Tanszéki kutatócsoportok • Könyvtáraink • A külkapcsolatok reformja • II. MŰKÖDŐKÉPES, RENDEZETT SZERVEZET • Kormány, Országgyűlés, OMFB • A Költségvetés feljavítása • A köztestületiség • Határokon túli magyar kutatók • Területi bizottságok • Akadémiai minősítés • A díjrendszer reformja • Emlékbeszédek: folyamatosság a gondolkodásban • A rendszeresség tudományos hasznáról • Akadémiai Klub • Hagyományunk: az osztálykeret • A vezetésben: kollektív bölcsesség, egyéni döntésképesség • III. AZ MTA A NEMZET TANÁCSADÓJA • IV. AZ MTA A HAZAI TUDOMÁNY ÉRDEKKÉPVISELŐJE • Tudományos érdekképviselet • Szociális érdekképviselet • Nyitás a vállalkozók felé • Nyitás a társadalom felé • V. CSAK SZABADON SZOLGÁLHAT A SZELLEM
BIBLIOGRÁFIA (Glatz Ferenc írásai, előadásai, interjúi, 1998. január–1999. május) 507